Épületeink

1332-ben de Sancto Paulo, 1343-ban de S. Paulo, 1587-ben Zentt Pál néven írják az okiratok. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 561.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, Miklós a pápai tizedjegyzék szerint 40 dénárt fizet. A Schematismus (1882. 133.) szerint ebben az évben Henrik pap is szerepel.
Temploma régebbi, román kori, 1276-ban épült.
1442-ben István a plébános. (Teleki Codex. II. 10.)
Román kori jellegét a torony alatti kapu kőkerete, a kórus ablaka, a sekrestye által eltakart oszlop őrizte meg. A későbbi átalakítások és újítások során a templom barokk jelleget kap. Szentélyét a XVIII. század közepén, 1741-ben építik át mai formájára. Ugyanekkor készül mai alakjában kőkerítése is, szép barokk kapujával, amelyet Szent Péter és Pál szobra díszít.
Nagyobbik harangja középkori, a szokásos felirattal: „O rex glorie, veni cum pace.” (Orbán: Székelyföld. V. 32.) Kisebb harangja 1624-ben készült: „Doctor gentium Paule, Ora Deum pro me. Splis Mag. Dnus Steph de Hallerkö fieri curavit” felirattal. Eredetileg a kastély kápolnájához tartozott. 1795-ben adták át a templomnak, amikor a kastély ágyúiból a kastély számára 3 új harangot öntenek. (Orbán: i.h.) A tornyán látható dátum (1744) annak újítását jelzi.
Középkori katolikus lakói a reformáció során reformátusok lesznek, a templommal együtt.
1740-ben Haller Gáborné, Károlyi Klára visszaszerzi a templomot a katolikusoknak (Orbán: i.h.): „fere in ruinam lapsa”. (Schematismus. 182. 133.) Előbb (1721-től) a Haller-kastély kápolnájában jelesebb ünnepeken jezsuiták és mikházi ferencesek miséznek. (György: A Ferencrendiek. 287.) A XVIII. században tehát katolikus anyaegyház (Benkő J:: Transsilvania. II. 166.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.) A kevés számban maradt reformátusok Magyardellőre költöznek. (Kovács: Magyar ref. templomok. I.165.)

A Kápolna-hegy ormán, a temető közepén, négy sarokbástyával körülvett Mária-kápolna áll, amelyet 1744-ben Károlyi Klára építtetett fogadalma teljesítésére, abból az alkalomból, hogy a méhesi tó jegén a helység lakói csodálatosan megmenekültek. A szabadulást kép is szemlélteti. Egy másik kép 1737-ből a Banja Luka város alatti csatában megmenekült Károlyi Ferenc, Haller István és Gábor emlékét örökíti meg a potsi Mária szentképének megfestésével. (Orbán: i.m. V. 35.)